Szerző: btamas ekkor: p, 2011-11-11 17:38
Dr. Túrós András, az OPSZ elnöke a Belügyminisztériumnak küldött állásfoglalásában megerősítette, egyetértenek azzal a javaslattal, hogy az Országos Polgárőr Szövetség az önkormányzás elvén alapuló köztestületként működjön. Az Országos Polgárőr Szövetség az elnevezésük kiegészítését is támogatja, amely szerint Országos Nemzeti Polgárőr Szövetségnek (ONPSZ) neveznék őket a törvényjavaslat elfogadása után.
A Belügyminisztérium mai sajtóközleménye szerint, Dr. Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke állásfoglalásban erősítette meg, az OPSZ elnöksége egyetért azzal a javaslattal, hogy az önkormányzás elvén alapuló köztestületként működjenek tovább. Az OPSZ az elnevezésük kiegészítését is támogatja, amely szerint Országos Nemzeti Polgárőr Szövetség legyen az új név.
Mint ismeretes, a mai magyar jogrendszer a köztestületekben kapcsolja össze közvetlenül és intézményesített módon, az állami szektoron kívüli erőforrásokat a törvényben meghatározott közfeladatokkal.
Köztestület röviden megfogalmazva olyan jogi szervezet, mely önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el.
Közvetetten ezt a célt szolgálta a közhasznú szervezetekről szóló törvény is, de a közhasznúsági törvény a közfeladat-ellátásról érdemben nem szól, mert a közhasznú tevékenység, a kiemelkedően közhasznú minősítésnek az intézmény-fenntartáshoz rendelésével, továbbá a közhasznú szervezet működési követelményeinek részletekbe menő szabályozásával nem nyújt olyan jogalkalmazói szempontokat, nem kínál fel olyan döntési alternatívákat, amelyek nyomán erősödhetne egy ágazati feladatokat ellátó minisztérium együttműködésre ösztönzése a civil nonprofit szervezetekkel.
Az Országos Polgárőr Szövetség köztestületté történő minősítése ezeket a hiányosságokat nagymértékben kiküszöbölné.
A köztestület lényege ugyanis, hogy direkt módon a törvény hozza létre meghatározott közfeladatok ellátására; de nem állami vagy önkormányzati hivatalt, költségvetési szervet vagy szolgáltató intézményt létesít e közfeladatokhoz, hanem tagsági jogviszonyra és önkormányzati jellegű működésre épülő, politikai- szervezeti- szakmai értelemben is független önálló jogi személyt.
Tehát, köztestületként állami közfeladatokat is ellát majd az OPSZ, a kormány azonban meghagyja az egyesülési jog szabadságából következő önkéntes választás jogát a tagság létesítését illetően.
A dr. Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium mai közleményében kinyilvánította, kiemelt partnerének tekinti az OPSZ-t és számít rá a rend- és a közbiztonság megőrzése, a bűn megelőzése terén.
Érdekességek a civil köztestületre vonatkozóan
1. A törvényi szabályozás lehetővé teszi a civil nonprofit szervezetek tevékenységéhez, működéséhez kapcsolódó közfeladatok ellátására köztestület létrehozását.
2. A magyar jogrendszerben eddig létrehozott köztestületek rendszerezése és elemzése alapján nyilvánvaló, hogy a civil nonprofit szervezetek köztestülete inkább „kamarai” jellegű, mintsem konkrét szakmai tevékenységi. A „kamarák” ugyanis inkább szektorjellegűek, inkább megjelenítik az adott alanyi kör szektorszintű sajátosságait, mint a többi köztestület. A nem-kamarai köztestületek speciálisabbak és partikulárisabbak annál, mint hogy kategóriaként szolgáljanak a minden ágazatot és tevékenységi kört átívelő, szakmákat átérő és összefogó civil nonprofit szervezeti körrel kapcsolatos közfeladatok ellátásának intézményesüléséhez.
3. A civil köztestület éppen úgy szakmákon, munkáltatói és munkavállalói csoportokon kívüli érdekek mentén (jogszerűség, közfeladat-ellátás, közpénzek felhasználásának hatékonysága, civil szektor sajátosságai) jeleníthet meg érdekeket, mint a gazdasági kamara.
4. Fontos tényező, hogy köztestület működése az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényben meghatározott kötelezettségek a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosításával, közzététellel, történhet. A közadattárral és a jogszabály-előkészítés nyilvánosságával kapcsolatosan, a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvényben előírt regisztráció vezetése és adatbázis-kezelés is kiemelten fontos.