Szerző: btamas ekkor: h, 2011-07-18 13:44
– A jogszabályi változások sok
helyütt nem egyértelműek a polgárőrök számára. Így van-e, és ha igen, mi a
megoldás?
– Igaz, én és a polgárőrség számos
vezetője észlelte ezeket az átmeneti problémákat. Az egyik legfontosabb, amivel
sürgősen mindenképpen foglalkozni kell, a rendőri szervekkel megkötött
együttműködési megállapodások áttekintése. Ez a munka elkezdődött. Az Országos
Rendőr-főkapitánysággal is kellett egyeztetni, megtettük, aminek
eredményeképpen
dr. Hatala József altábornagy, az ORFK vezetője állást
foglalt a nyitott kérdésekben.
– Melyek voltak ezek?
– A büntetlen előélet igazolása, az
együttműködés pontosítása és az igazolványok. Eszerint a polgárőr felvétele
előtt egyebek mellett jognyilatkozatot tesz, hogy nem büntetett előéletű, a
polgárőr igazolványt az OPSZ adja ki, és a megyei polgárőr szövetségek kötnek
együttműködési megállapodást a rendőr-főkapitányságokkal.
– De a polgárőrök ezután csak helyben
dolgozhatnak?
– Szó sincs róla, csak a különböző
tevékenységi formákat rögzíteni kell a rendőrséggel megkötött, felülvizsgálandó
együttműködési megállapodásokban. Azt egyébként bárki lakcímkártyája alapján
meg lehet állapítani, hova tartozik, de az emberek ismerik egymást, és a
rendőröknek sem kell bemutatni a polgárőröket, hisz egyre gyakrabban vannak
közös szolgálatban. Nincs és nem is lesz ezzel kapcsolatban probléma.
– Az OPSZ továbbra is a közös
szolgálat arányának növelését szeretné?
– Természetesen, és ez a szándék
abszolút összecseng a rendőrség országos vezetésének akaratával. Az együttműködési megállapodások áttekintését a
közbiztonság javára kell fordítani, az a törekvés, hogy a közös szolgálati órák
száma jelentősen növekedjen. Másrészt azok a célkitűzések, amelyeket a
rendőrséggel közösen megfogalmaztunk, hogy egyetlen település se legyen, ahol
nincs rendőri vagy polgárőri, úgynevezett rendészeti ellenőrzés, tehát hogy
mindenütt koordinált szolgálatot szervezzenek, folyamatosan meg kell hogy
valósuljanak, ebből nem szabad engedni.
– A polgármesterek és a polgárőrség
elnevezésű, május végi tudományos konferencián, amelyet az OPSZ és MÖOSZ
szervezett, megfogalmazódott, hogy minden településen alakuljon polgárőr
egyesület. Mikorra lehet ez így?
– Az OPSZ elnöksége
második féléves munkatervének ez az egyik fő célkitűzése. A másik pedig az, és
ez is nagyon fontos, hogy azokon a kritikus településeken, ahol a közbiztonsági
problémák országos hírűvé nőtték ki magukat (Gyöngyöspata, Hajdúhadház, néhány
Somogy megyei település, stb.), meg fogjuk erősíteni a polgárőr egyesületeket.
E két célkitűzésre az OPSZ külön programot fog meghirdetni, és meglátjuk, hogy
tudjuk finanszírozni, elképzelhető, hogy erre is pályázni lehet majd, már a
közeljövőben.
– Itt a nyár, sok a teendő,
elsősorban az idegenforgalommal érintett területeken. Felkészültek erre?
– A polgárőrök
elkötelezett és fegyelmezett emberek, akik teszik a dolgukat. Az persze
valamennyire érezhető, hogy van egy kis megtorpanás, éppen a már említett értelmezési
gondok miatt. A polgárőrök egy része zavarban van, hogy van egy Btk. tényállás
meg egy szabálysértési alakzat is, amit nem szeretne elkövetni, és úgy érzik,
hogy fenyegetve vannak jogi szinten, holott ingyen dolgoznak a köz javára.
Folyamatosan magyarázzuk, hogy ezek a normák azokra vonatkoznak, akik nem a
törvényes lehetőségekkel élnek, hanem más utakat keresnek és a céljaik nem
önzetlenek, nem politikamentesek.
– Akárhogy is nézzük,
kevesebb a pénzük az önkormányzatoknak. Mi lesz a támogatásokkal?
– Érezhető némi
visszaesés, de az OPSZ mindent megtesz, hogy az egyesületek ne kerülhessenek
sokkal rosszabb helyzetbe, mint amilyenben eddig voltak. És mindent megteszünk
az egyesületek, a polgárőrök aktivizálása érdekében is, s úgy vélem, hogy ez sikerülni
is fog. Ehhez kéri az OPSZ elnöksége továbbra is a rendőrség hatékony támogatását,
hisz a céljaink közösek, a közbiztonság megszilárdítása.