Jelenlegi hely

Interjú Dr. Hatala József rendőr altábornagy, Országos Rendőrfőkapitány Úrral

 

Ha bárki azt feltételezné, hogy a rendőrség bármiféleképpen ártani akarna a polgárőrségnek, azt határozottan és kategorikusan vissza kellene utasítani – mondta egyebek mellett dr. Hatala József altábornagy. Az országos rendőrfőkapitány olyan embernek vallja magát, akinek a lelke rendőrből és polgárőrből van összegyúrva, így aztán számára természetes, hogy minden segítséget megad a civil bűnmegelőzőknek. Egyetlen korlát a törvényesség.

– A rendőrség a húsz évvel ezelőtti megalakulás óta kapcsolatban van a
polgárőrséggel. Ön is?

– Igen, a kezdetektől foglalkoztam a
polgárőrséggel, később a kapcsolat szorosabbá vált. Az OPSZ elnökségében
dolgozva a tagokkal barátira fordult a viszony, és ez ma is így van. Fel sem
merült bennem soha, hogy a polgárőrséggel való együttműködés ne lenne fontos,
továbbfejlesztendő és gördülékenyebbé teendő. Nemcsak azért, hogy a
polgárőröknek könnyebb legyen a szolgálat ellátása, hanem rendőri vezetőként is
nagyon fontos számomra a stratégiai partnerünk hatékony működése, mert ennek
haszonélvezője végső soron a lakosság, és az emberek biztonságának szavatolása,
biztonságérzetének javítása számomra alapkövetelmény.

– Kezdetben néhány megszállott civil csoportosulás segített önként a
közrend megóvásában, aztán a szervezet kinőtte magát. Mennyire?

– Húsz évvel ezelőtt azzal kellett megküzdeni,
hogy ezt az önkéntes tevékenységet a társadalomban egyáltalán elfogadják, és
integrálódjon a magyar közbiztonság megvalósításáért tevékenykedő szervezetek
rendszerébe. Aztán ahogy mentek az évek, már az volt a cél, hogy a polgárőr
mozgalom szakmaisága kiteljesedjen. Újabb és újabb feladatokat vállaltak a
polgárőrök, a járőrözésen túl közlekedési, baleset- és bűnmegelőzési teendők is
voltak, nem beszélve számos más munkáról. Valóban kinőtte magát a polgárőrség,
nem is akárhogy. Közös munkával a magyar rendőrség és a polgárőrség
hungarikumot hozott létre, amilyen nincs sehol Európában, és méltán lehetünk rá
büszkék.

– Ön szerint mi a titka a sikernek?

– Az, hogy kölcsönösen tiszteltük
egymást és bíztunk a másikban, és rengeteget dolgoztunk együtt a közbiztonság
fenntartásáért. És ez a jövőben is így kell hogy legyen, így kell hogy maradjon.

– Volt egy kis zavar a polgárőrséggel kapcsolatban, vagy nem is tudom,
hogy nevezhető ez a dolog.

– Az élet változik, most is ilyen időszakot
élünk meg együtt a polgárőrséggel A civil bűnmegelőzők sikerét és társadalmi
elismertségét egyébként sokan megirigyelték, persze többnyire olyanok, akik ebben
a húsz éves munkában nem vettek részt, viszont ennek gyümölcséből szeretnének
szedni. Értelemszerűen ezt a kormányzatnak és a parlamentnek is valamilyen
módon kezelni kell, ezért születtek különböző jogszabályi megoldások. A
gyakorlat kialakítását közösen kell elvégeznünk a polgárőrséggel. A törvényi
előírásokat figyelembe véve kell ezt megtennünk, és kétségtelen, hogy a
polgárőrség az eddigi viszonylag szabadabb mozgástérből egy formailag kötöttebb
megoldást kénytelen ezután követni.

– Mit jelent ez pontosabban?

– A jogszabályokból következően új
szempontok vannak, amelyeket figyelembe kell vennünk. Egyértelmű, hogy az
önkéntességet változatlanul fenn kell tartani, az önkéntesség és az egyesülési
jog szabadságába a rendőrség nem szólhat bele. Egyetlen szervezet
megalakításának jogszerűségét sem vonhatjuk kétségbe, és az együttműködésre
való felhívásra reagálnunk kell. Semmiféle szempont alapján nem
szelektálhatunk, a törvény azt mondja meg, hogy milyen feltételek mellett kell
együttműködni.

– Előbb van a bírósági bejegyzés, aztán a rendőrséggel történő
együttműködés, ha jól értem.

– Igen, itt az együttműködési megállapodásokról,
ebből következően szervezetekről beszélünk. Lehetnek ebben a folyamatban nézetkülönbségek,
de ezeket nem szabad túlhangsúlyozni. A rendőrség a polgárőr szövetségeket,
egyesületeket stratégiai partnernek tekinti, és abszolút a bizalom, a
tisztelet, és minden szakmai, emberi, valamint jogi segítséget megadunk
számukra, ami csak lehetséges, hogy zökkenőmentesen tevékenykedhessenek. Ez a
mi önös érdekünk is.

– Elfogadta a rendőrség, hogy a főkapitányságok kössenek együttműködési
megállapodást a megyei polgárőr szövetségekkel?

– Megállapodtunk az Országos Polgárőr
Szövetséggel, hogy a törvényben írt kötelezettségeinket milyen lépésekkel
fogjuk teljesíteni. Zsinórmérték számunkra az, amit a törvény előír. És mindent
megteszünk, hogy ez zökkenőmentesen történjen.


Mind nagyobb az igény a technikai fejlesztésre. Mire számíthatnak?

– Ami a technikai eszközöket illeti,
a rendőrség áttért a gépjármű-beszerzésben a korábbihoz képest egy új
konstrukcióra, a lízingre, így autókat már nem tud nagy számban átadni a
polgárőrségnek. Ami jogszabályok alapján átadható, azt oda is adjuk a
polgárőrségnek, de vannak jogi kötöttségek például a hírrendszerrel kapcsolatban. Tudom, hogy
nagyon szeretnék a régi URH-rendszerünket, de ez idő szerint erre nincs jogi
lehetőség, ám más módokon segítünk áthidalni az ebből adódó nehézségeket. A
közös szolgálat tökéletes megoldás.

– A rendőrség továbbra is részt
vesz a polgárőrök felkészítésében, tudásuk ellenőrzésében, azaz a
vizsgáztatásban?

– Természetesen. Elemi érdekünk, hogy
rendészeti és jogin ismeretekkel bíró segítőink legyenek. Az eddigi gyakorlatot
ezúton is felajánljuk, hogy folytatjuk, sőt, ha szükséges, keressük együtt az
új megoldásokat.

– Úgy tudjuk, a közös szolgálatok aránya nem csökken, sőt, ha lehet, még
növekszik is. Így van?

– Mi azt szeretnénk, hogy így legyen,
és biztos vagyok benne, a polgárőrség is úgy gondolkodik, hogy az ebben rejlő
lehetőségeket mindinkább kihasználjuk, mert ez kapacitásnövelő tényező, ez
kétségtelen. Egy rendőr, egy polgárőr vagy egy rendőr, két polgárőr hatékonyabb,
mint az egy szál egyenruhás járőr, Egyébként az együttműködés az egyesületek és
a helyi rendőri szervek között valósul meg, a napi munka ott dől el. Lehetnek
megyeri kiemelkedő események, de az események /zöme a településeken történik. A
járőrözés a körzeti megbízott, a rendőrőrs, illetve a kapitányság szintjén szerveződik,
ott kell jól működni a dolgoknak.

– Ön szerint milyen szakmai és morális állapotban van a polgárőrség?

– A polgárőrség a rá jellemző
elismert morális állapotban van, a kollégák felkészültek és kipróbáltak.
Bizalom van a mozgalom iránt, és mi úgy érezzük, hogy a rendőrség iránt is
bizalommal vannak a polgárőrök. Nincs is más alternatíva. Természetesen a napi
együttműködésben lehetnek véleménykülönbségek, de mindig megvolt mind a két
szervezetnél a kellő bölcsesség és egymás iránti tisztelet, hogy ezeket a
problémákat megoldjuk. Bizonyítja ezt az eltelt húsz esztendő.

– Egyszerre két fontos rendezvény lesz július 2-án. Ott tud lenni
mindkettőn?

– Nyilván az országos polgárőrnapra
gondol, a másik kiemelkedő esemény a Rendőrtiszti Főiskola kibocsátó ünnepsége,
és lesz még egy, az EUROPOL rendőrségi épületének avatása. Szeretnék ott lenni
önökkel Gyenesdiáson, s ha rajtam múlik, ott is leszek. Előtte van az
EU-ünnepség, délután a tisztavató. Úgy gondolom, morális kötelességem mind a
három rendezvényt megtisztelni. Remélem, meg tudom oldani.

Visszautasítandó

Az ORFK vezetője leszögezendőnek
tartja, hogy azt semmiképpen sem szabad kétségbe vonni, hogy a magyar rendőrség
változatlanul stratégiai partnere a polgárőrségnek, annak tekinti az OPSZ-t.
Azért fontos ez Hatala doktor szerint, mert néhányaknak megfordult a fejében,
hogy a magyar rendőrség a polgárőr mozgalom gyengítésére törekszik, ami számukra
sértő, és határozottan vissza kell utasítani az ilyen kijelentéseket. Az
országos rendőrfőkapitány kijelentette: ez személy szerint is bántó számára, főkapitányként
pedig fel vagyok háborodva, hogy ilyen vélekedések fogalmazódhatnak meg.